Mik azok az árutőzsdei termékek?

Az árutőzsdei cikk egy olyan fizikai eszköz, amely valamilyen igényt elégít ki, nagy mennyiségben termelhető vagy előállítható, és helyettesíthető, vagyis egyes egységei teljes mértékben felcserélhetőek.

Kereskedjen!

A kereskedés nagy kockázattal jár, következésképpen Ön az összes tőkéjét elveszítheti.

Melyek az árutőzsdei termékek fajtái?

Az árutőzsdei termékeket két fő csoportra osztjuk: kemény/puha árucikk, és az ezeken belüli kategóriákra. Kemény árucikk az a termék, amely a föld mélyéből származik, például bányászat során felszínre hozott termékek, mint a nemesfémek vagy a kőolaj. Puha árucikk az a termék, amelyet termesztünk, vagy tenyésztünk, ezek elsősorban mezőgazdasági termékek, beleértve a haszonállatokat is. Kategóriákra osztva az árucikk lehet fém, energiahordozó, haszonállat és hús, valamint mezőgazdasági (termesztett) termék. A cserélhetőség érdekében ezeknek a termékeknek meg kell felelniük egy sor kívánalomnak, amelyeket (rendszerint) az az árutőzsdei piac fektet le, ahol az adott termékkel kereskednek. Ezeket a kívánalmakat azért kötik ki, hogy lehetővé váljon az egy jegyzett áron való nagyüzemi termelés és elosztás. Például a Sanghaji Aranytőzsdén, a Londoni Fémtőzsdén és a COMEX-en (a New York-i székhelyű, amerikai árutőzsdén) kereskedett arany kizárólag minimum 95%-os tiszta arany lehet, de gyakori, hogy ez a tisztaság eléri a 99,99%-ot. Az arany árát 1 troy uncia / dollárban adják meg. Következésképp minden egyes kereskedhető aranyrúd egyforma lesz, függetlenül attól, hogy hol készült és/vagy hol kereskednek vele, de legalábbis az árát a szabványhoz viszonyítva határozzák meg. A nyersolajnak (főként) két nagy típusával folyik a kereskedés, az egyik a West Texas Intermediate (WTI), amelybe a legtöbb USA-beli termék tartozik, a másik a Brent, amely az Északi-tenger olajmezőiről származó olaj. A WTI, amellyel a NYMEX-en (a New York-i Árutőzsdén) kereskednek, például könnyű (37 és 42 fok közötti API-fajsúlyú) és édes (kéntartalma kevesebb mint 0,42%).

Trade360 Office

Hogyan lehet befektetni árutőzsdei termékekbe?

Valójában nagyon kevesen fektetnek be fizikai árutőzsdei termékbe. Hacsak valamilyen módon nem kapcsolódnak közvetlenül a szállítási lánchoz, a raktározási és a szállítási költségek meglehetősen riasztóak lehetnek. Mindazonáltal, amióta csak árucikkek léteznek a világon (valójában az őskor óta), azóta léteznek csereüzleti szerződések is. Az első opciós szerződést állítólag az ókori Görögországban Thalész kötötte, aki megszerezte az elővételi jogot az ország olajsajtolóira. A tulipánokra kötött határidős ügyletek esete pedig az első alkalom volt, amikor egy piaci buborék kidurrant. Az ilyen kereskedések közös vonása volt, hogy a termelők és a piaci szereplők érdekeit védték a természeti katasztrófák, a felesleg felhalmozódása és az egyéb problémák okozta károktól azáltal, hogy idejekorán befagyasztották az árakat. Olyannyira, hogy napjainkban például az arany minden egyes 1 USA-dollárt érő fizikai darabjának tőkeáttétele eléri a 200-300 USA-dollárnyi derivatívának megfelelő összeget. Ebben a tekintetben a különbözeten alapuló ügylet (CFD) a legfrissebb újítás. Tulajdonképpen egyfajta swap ügyletről van szó, amelyet eredetileg a 20. század vége felé dolgoztak ki az ingatlanpiac számára. Azóta viszont az egyik legnépszerűbb kereskedett derivatíva lett, elsősorban a világ minden pontján működő online brókereken keresztül, a tőzsdén kívül kereskedő lakossági kereskedők körében. Működésük egyszerű (a nyereség/veszteség az ügylet eszközének nyitó és záró árfolyama közötti különbözetből adódik), kereskedésük viszonylag olcsó (a tranzakció költségét a nyitó/záró spread rendszerint fedezi), és marginnal történik, amely a korlátozottabb anyagi forrásokkal rendelkező kereskedők előtt is megnyitja a lehetőségeket, viszont a kínált tőkeáttétel arányának megfelelő mértékben növeli a potenciális nyereség/veszteség mértékét. A Trade360 platformján kereskedhető minden árutőzsdei instrumentum CFD.

Mobil alkalmazás

Az árutőzsde története

A legkorábbi, mintegy 10 000 – 15 000 évvel ezelőtt keletkezett településeken folytatott régészeti ásatások kétségtelen nyomát találták annak, hogy a szent hely, a templom mellett rendszerint piac is létezett. Az emberek eleinte cserekereskedelmet folytattak, a fölöslegükből adtak cserébe azért, amiből hiányt szenvedtek. Ahogy ez a tendencia erősödött, valamilyen értéket is meg kellett nevezni, hogy a kereskedés bonyolultabb aspektusai kezelhetővé váljanak. Ezért az időszámításunk előtti első évezred végére Európában specializálódott piacok (halpiac, illatszerpiac, stb.) jöttek létre, míg az első pénzérmék megjelenése az időszámítás előtti 7.– 8. századra tehető.

Ahogy kialakultak az első vásárlóközpontok (például az ókori Rómában a Forum, vagy a perzsa bazárok, az arab soukok, stb.) a középkorban újabb specializálódott piacok alakultak ki a helyi piaci hálózat egyre több árucikkel való ellátására. És kialakult a kiskereskedelmi lánc. Nagyjából ekkor kezdett kettéválni a „piac” és „tőzsde” jelentése; a piac lett az a hely, ahová az emberek vásárolni jártak, míg a tőzsde a szállítási láncon és az infrastruktúrán belül az a piac lett, amely egy adott eszköz kereskedését irányította, kontrollálta.

A világ első valódi tőzsdéje az Antwerpeni Tőzsde volt, amelyet a 16. század elején építettek kifejezetten erre a célra. A holland tulipánmániát talán korlátozhatta volna egy szabályozott működésű tőzsde. A világ másik végén a japánok ezzel tisztában voltak, és a sogunok 1697-ben létrehozták a Dojima rizstőzsdét. A sogunokat szolgálataikért hagyományosan rizsben fizették ki. Itt hozták létre a rizs határidős kereskedési terméket is, és jaj volt annak, aki nem tartotta az egyezséget!

A Chicagói Kereskedelmi Testületet (Chicago Board of Trade, CBOT) 1848-ban hozták létre, és a mezőgazdasági termékek kereskedése mellett itt kezdtek el először hivatalos, szabályos módon kereskedni opciós és határidős ügyletekkel is. Időközben világszerte számos tőzsde nyílt meg, hogy ugyanaz az árucikk több különböző helyen is kereskedhető legyen.

Az elektronikus kereskedés megjelenését követően e tőzsdék legtöbbjét összevonták, és ennek eredményeképp ma már a CME-csoport (amely a Chicagói Kereskedelmi Testület és a Chicagói Árutőzsde összevonásából jött létre) birtokolja a világ árutőzsdéinek egy jelentős részét. Az Euronext (European New Exchange Technology) központja Amszterdamban és Párizsban található, és Oslóban, Dublinban és még sok más helyen működtet árutőzsdét. Ázsiában a nemesfémek kereskedésének legjobb helye a TOCOM (Tokiói Árutőzsde) míg a Nairobi székhelyű Afrikai Árutőzsde a kávékereskedés egyik fő központja.

Keresés